Főoldal Fogyasztás Sötétzöld Őrszem Nyomkereső Zöldtech Fotóriport Kapcsolat
Programajánló
•   2016. január 13 - Ember és Természet Kollégium    tovább >>
•   2016. január 9-10 - Túlélő túra az Úz völgyébe    tovább >>
•   2015. december 4. - „Magyarok a világ nyolcezresein” - rendhagyó földrajzóra    tovább >>
•   2015. november 30. - Best 100 - nemzetközi fotópályázat    tovább >>
•   2015. október 17. - Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat (67.) Dénes István emléktúra 2015    tovább >>
•   2015. október 24. - Fogolyán Kristóf Teljesítménytúra    tovább >>
•   2015. október 14. - Az atomenergia – áldás vagy átok? - előadás    tovább >>
•   2015. október 8 - Egy rendhagyó nászút kerékpárral a világ körül-élménybeszámoló    tovább >>
•   2015. október 10 - VIII. Káposztavágás-vásár Szépvízen    tovább >>
•   2015. október 2-4. Egyeskő 60 teljesítménytúra    tovább >>

Még több>>  

Hírlevél
  Zöld szerda
     • Zöld szerda
  Csípős túró
     • Csípős túró
  Ajánló
     • Zöldportál - videó
     • Filmajánló
     • Könyvajánló
  Környezeti nevelés
     • Nevelés
     • Hangyasuli
  Természetvédelem
     • Védett területek
     • Biodiverzitás
  Pályázatok/Képzések
     • Engedélyeztetés
     • Képzés
     • Környezetvédelmi pályázatok
Hulladék átvevőhelyek >>
Szavazz
Te mit teszel azért, hogy óvd a környezetet?








Szavazás állása
 

 

Hogyan változtatták meg a farkasok a folyókat

Az elmúlt fél évszázad egyik legizgalmasabb tudományos felfedezését a szélesen elterjedő trófikus kaszkádok jelentették. A trófikus kaszkád egy olyan ökológiai folyamat, amely a tápláléklánc tetején kezdődik és egészen az aljáig folytatódik. Klasszikus példa erre az, ami az Egyesült Államokban, a Yellowstone Nemzeti Parkban történt 1995-ben, amikor a farkasokat visszatelepítették.


 

Az elmúlt fél évszázad egyik legizgalmasabb tudományos felfedezését a szélesen elterjedő trófikus kaszkádok jelentették. A trófikus kaszkád egy olyan ökológiai folyamat, amely a tápláléklánc tetején kezdődik és egészen az aljáig folytatódik. Klasszikus példa erre az, ami az Egyesült Államokban, a Yellowstone Nemzeti Parkban történt 1995-ben, amikor a farkasokat visszatelepítették. Mindannyian tudjuk, hogy a farkasok különböző állatfajokat ölnek, de talán kevésbé tudatosul bennünk, hogy sok más fajnak életet adnak.

 

 

A farkasok visszatérése előtt - 70 évig távol voltak - az őzek száma egyre csak nőtt a Yellowstone parkban (mert nem volt, ami vadásszon rájuk), és az emberi erőfeszítések ellenére szinte nullára csökkentették a növényzet nagy részét. Egyszerűen mindent felfaltak. De amint a farkasok megérkeztek, igaz, csak kis példányszámban, a legfigyelemreméltóbb hatást kezdték kiváltani. Először is persze megöltek néhány őzet, de nem ez volt a lényeg. Ennél sokkal fontosabb, hogy gyökeresen megváltoztatták az őzek viselkedését. Az őzek kezdték a park egyes részeit kerülni, azokat a helyeket, ahol könnyen csapdába eshettek volna, főként a völgyeket és a szurdokat, és ezek a helyek azonnal kezdtek megújulni. Egyes területeken a fák magassága csaupán hat év alatt ötszörösére nőtt. A kopár völgyoldalakon hamarosan rezgő nyár-, fűz- és amerikai nyárfaerdők telepedtek meg. A madarak rögtön elkezdtek beköltözni. Rohamosan növekedni kezdett az énekesmadarak és vándormadarak száma. A hódok száma is növekedni kezdett, mivel a hódok szeretnek fát enni. És a hódok a farkasokhoz hasonlóan szintén ökoszisztéma-mérnökök. Rejtekhelyeket készítenek más fajok számára. Gátakat építettek a folyón, amelyek élőhelyet biztosítottak a vidrák, pézsmapockok, kacsák, halak, csúszómászók és kétéltűek számára. A farkasok prérifarkasokat öltek, és ennek eredményeként a nyulak és egerek példányszáma növekedni kezdett, így több lett a sólyom, a menyét, a róka és a borz. A hollók és a fehérfejű réti sasok leszálltak a dögre, amit a farkasok meghagytak. A medvéknek is jutott belőle. Az ő példányszámuk növekedni kezdett , részben azért is, mert több bogyós termény nőtt a visszatelepedő bokrokon. A medvék azzal is erősítették a farkasok jelenlétének hatását, hogy megöltek néhány őzborjat. De most jön az, ami igazán érdekes. A farkasok megváltoztatták a folyók viselkedését. Kevésbé kanyargósak lettek. Csökkent az erózió mértéke. A csatornák szűkültek. Több tó alakult ki. Több zúgó lett. Mindezek remek élőhelyet nyújtottak a vadon élőlényei számára. A folyók a FARKASOK jelenléte miatt változtak meg. Ennek pedig az volt az oka, hogy a visszatelepülő erdők megfogták a partokat, így ritkábban omolhattak le. A folyók medre így állandóbbá vált. Ugyanígy a völgyoldalon, az őzek elűzése és a növényzet visszatelepedése után, a talajerózió lecsökkent, mert a növényzet megerősítette a völgyoldalt is. A kis számban megjelenő farkasok tehát nemcsak a Yellowstone Nemzeti Park, a hatalmas földterület ökoszisztémáját alakította át, hanem annak fizikai földrajzát is.

 

 

Hozzászólok:


Név:
E-mail:
Hozzaszólás:
Ellenőrző kód:  

 
 
 
Keresés:

 

 

HIRDETÉS










 
A ZöldportálrólA csapatKapcsolatJogi nyilatkozat                                     Copyright © 2017 Zöld SzékelyFöld Egyesület és DirectWEB. Minden jog fenntartva.