Főoldal Fogyasztás Sötétzöld Őrszem Nyomkereső Zöldtech Fotóriport Kapcsolat
Programajánló
•   2016. január 13 - Ember és Természet Kollégium    tovább >>
•   2016. január 9-10 - Túlélő túra az Úz völgyébe    tovább >>
•   2015. december 4. - „Magyarok a világ nyolcezresein” - rendhagyó földrajzóra    tovább >>
•   2015. november 30. - Best 100 - nemzetközi fotópályázat    tovább >>
•   2015. október 17. - Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat (67.) Dénes István emléktúra 2015    tovább >>
•   2015. október 24. - Fogolyán Kristóf Teljesítménytúra    tovább >>
•   2015. október 14. - Az atomenergia – áldás vagy átok? - előadás    tovább >>
•   2015. október 8 - Egy rendhagyó nászút kerékpárral a világ körül-élménybeszámoló    tovább >>
•   2015. október 10 - VIII. Káposztavágás-vásár Szépvízen    tovább >>
•   2015. október 2-4. Egyeskő 60 teljesítménytúra    tovább >>

Még több>>  

Hírlevél
  Zöld szerda
     • Zöld szerda
  Csípős túró
     • Csípős túró
  Ajánló
     • Zöldportál - videó
     • Filmajánló
     • Könyvajánló
  Környezeti nevelés
     • Nevelés
     • Hangyasuli
  Természetvédelem
     • Védett területek
     • Biodiverzitás
  Pályázatok/Képzések
     • Engedélyeztetés
     • Képzés
     • Környezetvédelmi pályázatok
Hulladék átvevőhelyek >>
Szavazz
Te mit teszel azért, hogy óvd a környezetet?








Szavazás állása
 

 

Gyűjtögető életmód és a Houdini Fan Club

Még az elején bevallom, hogy én is éltem valaha ennek a szenvedélynek, gyűjtögettem. Gyűjtöttem Turbo rágógumit, bélyegeket, kosaras kártyákat, sörös dobozokat, üres cigarettás dobozokat, térképeket teljesen értelmetlen helyekről, na meg természetképeket floppyn, amit otthon nem volt amivel megnézni, de jó volt minél többet birtokolni.

Szerző: Csonta László


 

 Ezzel telt el a gyerekkorom. Ezek a szenvedélyek az idő során halványodtak, mára megmaradtam „passzív-bélyeggyűjtőnek”.

Eddig nem is érdekelt annyira, hogy mások mit gyűjtenek, mi az, ami függőséget vált ki bennük, mi az, amit meglátva nagyot dobban a szívük. De csak eddig, hiszen az elmúlt három hónap alatt két szenvedélyes gyűjtővel is találkoztam, és mondhatni, hogy gyűjtő munkájuk engem is befolyásolt, negatívan …

 

Első történet, azaz amikor egy bicajülést többen is használunk
Az év elején kirúgtunk a hámból, két napot Hargitafürdőn töltöttünk aktív pihenéssel. Hazaérve feltűnt, hogy a tömbházban lezárt kerékpárom megváltozott, talán lefogyott? Furcsán nézett ki. Mivel nem mai bicajos vagyok, percek alatt rájöttem, hogy az ülés hiányzik, csövestől. Gyakran látok bicajosokat, akik készakarva nem használnak ülést, de én – a lassan harmincas éveimet taposva – hasznosnak tartom, ha elfáradok, le-le ülök.
A bicajt a bejárat mellett egy csőhöz zártam le, és amint utólag kiderült, elég jó választás volt. Talán bóknak is vehetem, hogy nemcsak az ülésemet értékelték, hanem kifejezetten nagy érdeklődést tanúsítottak a kerekek iránt is, valamint ha már ott voltak – egy kiszállással – lehajlították a fékeket is. Mivel szorosan a csőhöz volt kötve a bicaj, hiába tekerték ki a gyorszárakat a kereken, nem tudták megemelni a vázat, hogy kivegyék a kerekeket. Végül is egy fél sikertörténet számomra is, de szerencsére láthatatlan rajongóim számára is.
Én, aki ezidáig nem tulajdonítottam túl nagy fontosságot a tárgyak eltűnésének, stratégiát váltottam. Röpke 140 lej befektetésével lecseréltettem a gyorszárakat, új ülést szereltem, illetve vízszintes helyzetbe kényszerítettük a kézifékeket. Lehet, hogy ezzel még nem lehet gyűjtögető barátaink kedvét elvenni, de legalább dolgozzon meg a „bevételért”, legalább egy szerszámot vegyen.

 

Második történet, azaz a közös postaláda hátrányai
Minden jel szerint a Szorgos Kezek Klubjának van fiókszervezete Csicsóban is, hiszen a napokban egyoldalú döntés született, miszerint az egy éve vett és kihelyezett tűzpiros postaládánkat ezentúl két család használja, mi és még valakik…
Amikor megvettük, arra gondoltunk, lássák, hogy a látszat ellenére van tulajdonosa a kis háznak, és habár egyelőre csak ennyire telik, de majd az évek során remélhetőleg lesznek látványosabb megvalósítások is.
A Környezetbarát postaláda matrica kihelyezésével igyekeztünk kifejezni abbeli igényünket, hogy ne tömködjék tele Kauflandos meg egyéb hasztalan szórólapokkal postaládánkat, elfelejtettük azonban az hozzáfűzni, hogy a tornácon való bedobás sem „eligibil” tevékenység.
Na de ami a lényeg, hogy rá kellett jöjjünk, hogy a kis postaláda gazdát váltott, talán megelégelte a szórólap nélküli életet, a magányt, és a mélybe vetve magát elindult új gazdát keresni. Valószínűleg öli most az ideg az új gazdát, hogy a régi helyen hogyan fognak célba érni a levelek, de megszeretném nyugtatni, semmi gond, veszünk újat, megoldjuk.

Innen szeretnék minden jót kívánni a SZK Klubjának, Houdini lelkes követőinek, köszönöm, hogy részese lehetek programjaiknak.

 

 

 

Hozzászólok:


Név:
E-mail:
Hozzaszólás:
Ellenőrző kód:  

 
 
 
Keresés:

 

 

HIRDETÉS










 
A ZöldportálrólA csapatKapcsolatJogi nyilatkozat                                     Copyright © 2017 Zöld SzékelyFöld Egyesület és DirectWEB. Minden jog fenntartva.