Főoldal Fogyasztás Sötétzöld Őrszem Nyomkereső Zöldtech Fotóriport Kapcsolat
Programajánló
•   2016. január 13 - Ember és Természet Kollégium    tovább >>
•   2016. január 9-10 - Túlélő túra az Úz völgyébe    tovább >>
•   2015. december 4. - „Magyarok a világ nyolcezresein” - rendhagyó földrajzóra    tovább >>
•   2015. november 30. - Best 100 - nemzetközi fotópályázat    tovább >>
•   2015. október 17. - Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat (67.) Dénes István emléktúra 2015    tovább >>
•   2015. október 24. - Fogolyán Kristóf Teljesítménytúra    tovább >>
•   2015. október 14. - Az atomenergia – áldás vagy átok? - előadás    tovább >>
•   2015. október 8 - Egy rendhagyó nászút kerékpárral a világ körül-élménybeszámoló    tovább >>
•   2015. október 10 - VIII. Káposztavágás-vásár Szépvízen    tovább >>
•   2015. október 2-4. Egyeskő 60 teljesítménytúra    tovább >>

Még több>>  

Hírlevél
  Zöld szerda
     • Zöld szerda
  Csípős túró
     • Csípős túró
  Ajánló
     • Zöldportál - videó
     • Filmajánló
     • Könyvajánló
  Környezeti nevelés
     • Nevelés
     • Hangyasuli
  Természetvédelem
     • Védett területek
     • Biodiverzitás
  Pályázatok/Képzések
     • Engedélyeztetés
     • Képzés
     • Környezetvédelmi pályázatok
Hulladék átvevőhelyek >>
Szavazz
Te mit teszel azért, hogy óvd a környezetet?








Szavazás állása
 

 

Ezek a fránya zöldek!

Más terveim voltak mára, próbáltam nem felvenni a labdát, értelmes dolgokkal foglalkozni a nap hátralevő részében, de mégsem tudom kikerülni a témát, kikívánkozik belőlem a meglátásom a Tusnádfürdőre tervezett kerülőút kapcsán.

Szerző: Csonta László


 

 

Előre leszögezném, hogy nem lesz egy rövid iromány, ezért javasolt egy szendvics magunkhoz vételét mielőtt a lendületet felvesszük. Ugyanakkor egy kicsit tudathasadásos állapotot színlelve, nem mint Csonta László, zöldszékely részvényes, hanem mint Csonta László kispolgár írom.

 

Egy kis intro:

Környezetvédősdit játszani egy elég összetett dolog, bonyolultabb mint ahogy elsőre tűnhet. Van amikor csak mosolyogni kell, mesélni a gyerekeknek, van amikor könyvet kell írni, programokat szervezni, ezekhez embereket toborozni, de néha megesik az is, hogy ha halkani is, de meg kell említeni, hogy valami nem jó irányba halad.

Más „szereplőkhöz” képest mi annyival könnyebb helyzetbe vagyunk, hogy véleményünk kinyilvánításakor nem kell azt mérlegeljük, hogy népszerűségünk ezzel javul vagy romlik, hanem kimondjuk, azt amit helyesnek tartjuk. Szerintem ez kell az egyik legfőbb erénye legyen a civil szférának, azaz ez kellene legyen, ha jól működnének a dolgok. A civil szféra azontúl, hogy a maga módján segíti a közösséget, egy kontroll is a különböző beruházások, intézmények, cégekkel szemben, és ez mindenképp egy fontos feladat (hadd ne kelljen jelen esetben példákat felhozni). E sokszor „súrlódásokkal” teli alkalmak során azonban úgy gondolom kijelenthetem, hogy mindig is egy adott téma kapcsán emeltük fel hangunkat, és soha sem -a politikában oly szépen bevett szokás szerint – egy adott céggel, intézménnyel mondhatni „hivatalból” nem értettünk egyet.

 

 

Fenntartható fejlődés, turizmus:

Pár hónapja terítéken van a Tusnádfürdőt kikerülni hívatott út sorsa, egy szép témának ígérkezik. Fejleszteni kell, egyértelmű. Turizmus a jövő, egyértelmű. Kerülő útra szükség van, egyértelmű. Egyértelmű? A megjelent cikkeket olvasva, mint szemlélődő nem igazán tűnik számomra egyértelműnek, de mivel csak egy vagyok a sok okoskodó, fejlesztéseket gátló zöld közül, csak így magamban morfondírozok.

Ötletekben nincs hiány: egyik évben egy terelőutat a hegyen keresztül, következőben egy aszfaltutat a tóhoz, a harmadikban egy újabb erdősávot vágunk ki, hogy azért felvonóval is meglehessen közelíteni a „büszkeségünket” a Szent Anna tavat. Ja, tényleg, apropó büszkeség. Gyakran kapjuk elő tarsolyunkból a fejlett nyugatot, mint követendő példa, de a Szent Anna tóra levetítve nem igazán értem a fejlődést. A cél a természetvédelem (gondolom ezzel kapcsolatban nem kell egymás lájbiját tépjük), de akkor mit keres évente az a több ezer ember a tóban, miért használja fürdőkádnak, strandnak, wc-nek ezt a kivételes értéket? Ha már a környezetvédelem téma mentén haladunk, nem okosabbnak hangzik, hogy inkább negyede ember keresse fel a tavat, de azt fenntartható módon tegyék?

Igen, ismerek ilyen szavakat is, fenntartható fejlődés (kinéztem egy szótárból). Ötletek, vannak szekérderékkal, döngethetjük saját, és mások mellét, de valahogy hiányzik belőle, a lényeg. Szerintem közelsem a legfontosabb, hogy hány ember vesz kürtöskalácsot, hány vesz parkolójegyet, hanem az, hogy hogyan tudjuk megőrizni a lehető legtovább értékeinket. A Csukás tóban nem szabad csobbanni, fent a tóban igen …

 

 

Terelőút:

Habár nem tartom magam szakembernek turizmus témában, a színes, pecsétes papír mégis azt próbálja bizonyítani, hogy az évek során próbálták a témát egy kicsit szűk koponyámba tömködni.

De mellőzve a ficujokat, szerintem a kérdés amely leghamarabb egy magamfajta külső szemlélő fejében megfogalmazódhat, hogy mi támasztja alá a terelőút szükségességét? Számokra van szükség, lehet, hogy vannak valahol, egy fiókban, elrejtve a világ szeme elől, nehogy valaki véleményt tudjon formálhasson. Anélkül, hogy bármely oldal megrögzött harcosai lennénk (fejlesztők és megátalkodott szabotálók) szerintem jogosan tesszük fel a kérdést, hogy melyek azok a szakmai érvek melyek alapján azt mondjuk, hogy terelőútra szükség van? Ide adatok kellenek és nem érzelmek, érdekek.

 

Mit, miért?

Egy ilyen tervnek minden bizonnyal van egy csipetnyi kiadása is, utat építeni, erdőt vágni, a területekért kártérítést fizetni, az hogy ebből kinek mennyi cseppen, nem értek hozza, és igazából jelenleg nem is érdekel. A kérdés amire a választ keresem így szűk egymagamban, hogy mi van a túloldalon, a bevétel, a haszon részén?

Az elmúlt évek, pályázatai, programjai kapcsán annyit mindenképp megtanultam, hogyha befektetsz valamibe, annak -normális esetben- haszna kell legyen, azaz a befektetés az elvárt hasznot nem szabad fölülmúlja.

Ami konkrétan foglalkoztat itt a félhomályban, hogy melyek azok a szakmai érvek melyek amellett szólnak, hogy a terelőútra szükség van, valahol létezik-e egy összegzés, amely arról szól, hogy egyik oldalon milyen kiadásokkal, hátrányokkal jár a kerülőút, és a másikon pedig, hogy milyen előnye származik a helyi közösségnek? Ezt ha megpróbáljuk számszerűsíteni akkor kaphatunk egy megközelíthető képet arról, hogy van haszna az illető projektnek vagy sem.

Mivel ugye az információ hatalom, és azt nem szabad kiadni a kezünkből, a téma boncolgatására a cikkben is csatolt kis térkép áll rendelkezésemre, így hát ennek alapján próbálok meg tovább morfondírozni:

 

Milyen haszna lehet az érintett közösségeknek?

 

  • csökken a településeken áthaladó autós forgalom

Ebben egy betűnyi kivetnivalót nem találhatunk, hiszen valóban egy fontos szempont, a csökkenés révén nyugodtabbak, balesetmentesebbek lehetnek lehetnek az érintett települések. A közlekedéssel járó szennyező anyagokat pedig nem a város központjában, hanem a város szélén pöfögtetik a levegőbe a gépkocsik.

  • a települést kikerülő gépkocsik gyorsabban haladhatnak

       Ez is tiszta sor, hiszen jóval nagyobb sebességgel lehet haladni, nincsen szükség gyalogátjáróknál lassítani, ezáltal -habár most nem állok neki matekozni- üzemanyagot, károsanyag kibocsájtást lehet megtakarítani.

 

 

 

Hogyan nézhet ki a másik, a negatív oldal?

 

  • erdőt kell kivágni

„Ráadásul fás területet is minimálisan érint, tehát nagy mennyiségű fát sem kellene kivágni” szól az idézet a megjelent cikkből. Na álljunk meg egy pillanatra nagy fejlesztési lendületünkben. Mit jelent az, hogy nagy mennyiségű? Meddig magától értetődő az erdő kivágás, melyik az a pont amikor már nagy mennyiségről beszélhetünk?

 

 

Minden mérnöki tudásomat igénybe véve, a tervezett 11,425 méter útszakasz kb. harmada halad át az erdőn ami 3-4 kilométert jelent. Szerintem az nem kevés, persze mindenki a saját léptékével dolgozik.

Na szóval, vegyünk egy hat méter szélles utat, melyhez a két oldalon még hozzájön 3-3 méter „útszél”, ez legkevesebb 12 méteres sávot jelent az erdőben, egy gyors számolás a számítógép segítségével 12 x 4000 métert ad, azaz 48.000 négyzetméter, 4,8 hektár !!! Köztünk legyen szólva, nem kis eredményt kell produkáljon ez a terv, ha 4,8 hektár erdő kivágása esetén is környezetvédelmet, fenntartható fejlődés zászlót kívánjuk lobogtatni. Ha pontosabbak szeretnénk lenni akkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tervezett útszakaszon van egy „enyhe” dőlésszög, mely eredményeként a valószínűleg támfalakra lesz szükség, számukra pedig még több területre van szükség.

Ez csak egy olyan rész amely a „leglátványosabb” de a fákon túl egy erdő szerkezet jóval bonyolultabb. Csak halkan merem megemlíteni az állat és növényvilágot, tudom a Natura 2000-es területek kapcsán generált hisztéria után a települések java része jó magasról … a természetvédelmet.

 

  • a mező

Nem szabad megfeledkezni a maradék 7-8 kilométerről amely további területek funkcióját módosítja meg (kb. 9.6 hektár).

 

  • megvalósítási költségek

Újonnan letekintve attól, hogy kinek vannak ott területei, ki lesz a legboldogabb a területek eladása nyomán, a beruházásnak van egy pincurka értéke. Itt bizonyára a helyes megoldás, hogy a pénzt a kormány, az unió adja, szóval ingyen jön, és kár elszalasztani. Ennek ellenére szerintem akárhonnan jön nem árt hasznosan, értelmesen befektetni.

 

  • karbantartási költségek

    Előreláthatólag (a hazai viszonyokat ismerve) 3-4 év múlva lehet már foltozgatni az utakat, ezért évek elteltével egy plusz kiadással fog válni.

 

 

A megoldás felé:

 

A szükségességét ugye három dolog támasztja alá, kisebb legyen a forgalom a városban, egészségesebb legyen a levegő, valamint az áthaladó gépkocsik hamarabb megtudják tenni az utat.

 

 

A. Forgalom

A megnövekedett forgalom a nem kívánt velejárója a „civilizációnak”, ezt tetőzi Tusnádfürdő földrajzi helyzete is, hiszen egy adott régióba igyekvők át kell haladjanak rajta.

A kérdés az az tud lenni, hogy melyik az a gépkocsi/óra szám mely indokolttá teheti, egy ilyen beruházás megvalósítását (nagyvonalúan eltekintek az anyagi részéről, hiszen az valószínűleg „ingyen jön”) több hektárnyi erdő kivágását, mezők leaszfaltozását?

Nincs tudomásom, hogy lenne felmérés, a fürdőváros forgalmával kapcsolatban, de nem kizárt, hogy valahol lapul egy elérhetetlen tanulmány.

 

Mi érdekelhet bennünket, halandókat? Előreláthatólag mennyivel fog csökkenni a településeken áthaladó gépjárműforgalom? Ez az egyik legfontosabb adat, hiszen erre épül az egész beruházás. Talán valaki tudja és majd megsúgja nekünk is.

 

A. Forgalom+

A másik haszna, hogy a gyalogos közlekedés biztonságosabbá válik a forgalom csökkenése által.

Jöhet is a kérdés, mennyire veszélyes a forgalom a gyalogosakra nézve (számadatok), mennyire gyakoriak a balesetek? Csak összehasonlítás gyanánt mennyivel több balesetről beszélhetünk mint pl. Csíkszentkirály, Csíkcsícsó, Madaras stb. esetén, vagy éppen a Zsögödfürdőre átvezető vasúti átjárónál? A kaptafát, a biztonságot nagyon könnyen rá lehet húzni bármire, de mielőtt a pénzt az asztalra helyeznénk nézzük meg, hogy miről beszélünk.

 

B. Egészségesebb levegő

Az előbbi titkos adatokból lehet(ne) következtetéseket levonni, hogy a csökkent gépkocsiforgalom eredményeként mennyivel csökken a levegő szennyeződése, mennyire lehet elérni az ebéli igyekezetünket.

 

C. Gyorsabb gépkocsiforgalom

Ez egy olyan tény, hogy nagyon nincs amit mondani, ez egyértelmű, minél kevesebb az akadály, minél gyorsabban lehet haladni, annál hamarabb jutunk el A-ból B-be.

 

Megoldás

Arra persze oda kell figyelni, hogy mindig a megoldásokat keressük, és ne csak ellenérveket sorakoztassunk fel. Ezért mondanék, pár, hirtelen légből kapott ötlet:

 

1 verzió

A rendelkezésre álló 0 információ fényében, kispolgár észjárásra hagyatkozva környezetvédelmi szempontból semmi haszna nincsen a tervezett beruházásnak, más szempontokat figyelembe véve természetesen hasznosnak bizonyulhat.

 

2 verzió

Az áthaladó forgalmat akarjuk „kezelni”, biztonságosabbá tenni, a tervezett beruházás töredékéért fel lehet szerelni Tusnádfürdőn pl. három jelzőlámpát, amely a gyalogosok igényei szerint állítaná meg az áthaladó forgalmat. Mivel nem beszélhetünk azért irdatlan nagy tömegek mozgásáról, ez az autósoknak szóló fennakadás minimális lesz (15-20 másodperc). Ezt lehet kiegészíteni „fekvőrendőrrel” mely szabályozná az áthaladó gépkocsik sebességét.

 

3 verzió

Tusnádfürdőt elhagyva több kilométeren a már meglevő úttal párhuzamosan haladna a tervezett kerülőút. Egy ésszerű megoldásnak ígérkezik a városból kiérve visszavezetni ezt a már meglevő útba.

 

4 verzió

Tusnádfürdőn kívül Tusnád faluban, a borvízforrás környékén lenne igazán szerepe a tervezet útnak, a legegyszerűbb megoldás szintén a fekvőrendőr és jelzőlámpa tud lenni.

 

Önérdek, természetvédelem:

A témában érintetteknek -kicsit sarkítva- mind más és más az érdeke. A politikusok kipipálhatnak egy újabb -miért is ne- népszerű beruházást, a helyi közbirtokosságok, gazdák jó pénzért eladhatják a területüket, a lakosoknak csendesebb, nyugodtabb lesz a lakhelyük. Ebből a sorból az akadékoskodó zöldek lógnak csak ki, akiket egy cél vezérel, a természetvédelem. Ezért tűnik számomra üres szónak az, ha természetvédelemről beszélünk, miközben több hektár erdőt készülünk kivágni, mezőket leaszfaltozni. Ne mossuk össze a dolgokat. A kihívás ebben a masszában megtalálni a legjobb megoldást, hogy a helyi közösség helyzete, életkörülménye is javuljon, de ezzel ne azt jelentse, hogy homlokegyenesen a természet rovására dolgozunk.

 

 

Polgármesteri hivatalok, közbirtokosságok állásfoglalása:

Az előző gondolatmenetből már kitűnik, hogy mindenkinek megvan a fő irányvonala célja, természetesen a valóságban ez ennél bonyolultabb, miért is ne, egy település vezető is lehet környezetvédelmű beállítottságú, egy pillanatra sem szeretném ezt megkérdőjelezni.

Ami viszont a lényeg, hogy mindegyik „szereplő” más és más szemüvegen keresztül szemléli a történetet. Mindegyiknek természetesen megvan a maga igaza, a maga véleménye, viszont a gubanc ott kezdődik amikor már az is természetvédelemnek számít ha erdőt írtunk. Maradjunk annál, hogy az érintett települések lakosainak életét szeretnénk jobbá tenni és pont.

A megye állásfoglalásra vár, számomra egy pillanatra sem kérdés, hogy mi lesz a válasz. Melyik önkormányzat, közbirtokosság, az ügyben érintett személy vállalná azt a luxust, hogy egyrészt elesik a számára nyújtott előnyöktől, a lakosság részéről érkező elismeréstől, és ezzel párhuzamosan pedig elutasítja az egyik legfőbb támogatója kérdését, akaratát. Ha én lennék abban a helyzetben valószínűleg én is azt tenném.

 

 

Konzultáció:

Ezt gyakran elszoktam mondogatni, hogy számos dolgot sokkal értelmesebben meglehet valósítani abban az esetben ha van párbeszéd, ha érdekli a megvalósítókat, hogy egy minél teljesebb terv tudjon kialakulni. Természetesen lehet így is végezni a dolgokat, néha egy-két csepp információt elcsepegtetni, majd a számunkra rendelkezésre álló csatornákon keresztül szidni a zöldeket, hogy megint akadályozzák a beruházásokat. Nem egyszerűbb és egyben hasznosabb lenne, hogy mihelyt tudja az érintett önkormányzat, hogy van egy réteg “magukat sötétzöldeknek valló emberek egy csoportja” megnézni, hogy hogyan lehet a véleményeket közelíteni, megtalálni azt az emlegetett középutat? Persze mihelyt le kell ülni egy asztal mellé valószínűleg már másabb lesz a helyzet, nem fog ugyanolyan könnyen menni, mintha a saját kis csapatunkkal kellene megbeszélni, viszont szerintem csak így lehet érdemben csiszolni a terveken.

Az elmúlt napokban kaptam egy meghívást, hogy lesz egy kis megbeszélés a téma kapcsán, és vegyek részt rajta. Szinte kivétel nélkül elszoktam menni a rendezvényekre, programokra melyre meghívást kapok ezért természetesen jeleztem részvételemet. Pár órával később érkezett a következő hívás, hogy mégsem kerül sor a tervezett megbeszélésre, majd szólnak amikor aktuális lesz. A megyei tanács honlapját nézegetve láthatjuk, hogy végül is az ülés nem maradt el, csak az utolsó méteren megválogatták a résztvevőket. pár – beszéd.

 

Végezetül:

Egy mondatban összefoglalnám azoknak akik a gyors olvasás hívei, az én kispolgári, egyszemélyes véleményemet, hogy egy pillanatra sem kitett szándékom, hogy ne legyen kerülőút, mert végül is jó ha keringünk. A kérésem, elvárásom csak annyi lenne, hogy szakmai, megfontolt -számadatokkal alátámasztott- érvek legyenek a döntők, amikor megvalósítunk valamit és ne csak azért készítsünk valamit mert „Megtehetjük”, mert van pénz rá. Legyen számok, legyen valós konzultáció és ne csak akkor kapjunk elő hangzatos szavakat amikor segítségre van szükségünk, hanem az az együttműködés a gyakorlatban is működőképes legyen. Jelen esetben a megye mondja a magáét a folyton gáncsoskodó zöldekről, a mögöttük rejlő gazdasági érdekekről (nagyon szeretném tudni, hogy melyik „zöldnek” van ilyen érdeke, hadd csapódjak hozzá és ne kelljen 28 évesen padlásszobában éldegéljek). Persze másik oldalon ott vannak a zöldek akik minduntalan valamibe belekötnek, feszt van valami véleményük ami nem mindig egyezik meg másokéval. Szerintem egy demokráciát hirdető államban ez így normális, az embernek van saját véleménye. A gond persze akkor van amikor nem történik semmi, hogy a két meglátás egymáshoz közeledjen (valószínű az igazság valahol középen található) és folyik továbbra is a haszontalan levelezgetés a médiákon keresztül, magyarán a süketek párbeszéde, ami nem visz közelebb a megoldáshoz.

Ha valóban a régió fejlődését tűztük ki zászlónkra, beláthatjuk, hogy valami nincs a rendjén, hogy akarunk-e változtatni ezen, az már megint más téma.

 

Na röviden ennyi elég a zsörtölődésből, ideje pénzt is keresni, visszatérni a 7 x 10-14 órás munkaidőhöz, mert ugye a civilek kevés százaléka kapja közpénzből, hivatalból a fizetését ...

 

Csonta László kispolgár egyszemélyes véleménye

 

 

Kapcsolódó cikkek:

 

Hargita Megye Tanácsa: Hogyan tovább a Csomád-Bálványos-térség turisztikai fejlesztése kapcsán?

Transindex: WWF-ig is eljutott a tusnádfürdői terelőút ügye

Megyei tanács elnökének blogja: Tusnádi terelőút

 

 

Hozzászólok:


Név:
E-mail:
Hozzaszólás:
Ellenőrző kód:  

 
 
 
Keresés:

 

 

HIRDETÉS










 
A ZöldportálrólA csapatKapcsolatJogi nyilatkozat                                     Copyright © 2017 Zöld SzékelyFöld Egyesület és DirectWEB. Minden jog fenntartva.