Főoldal Fogyasztás Sötétzöld Őrszem Nyomkereső Zöldtech Fotóriport Kapcsolat
Programajánló
•   2016. január 13 - Ember és Természet Kollégium    tovább >>
•   2016. január 9-10 - Túlélő túra az Úz völgyébe    tovább >>
•   2015. december 4. - „Magyarok a világ nyolcezresein” - rendhagyó földrajzóra    tovább >>
•   2015. november 30. - Best 100 - nemzetközi fotópályázat    tovább >>
•   2015. október 17. - Járjuk be Erdővidéket! – honismereti túrasorozat (67.) Dénes István emléktúra 2015    tovább >>
•   2015. október 24. - Fogolyán Kristóf Teljesítménytúra    tovább >>
•   2015. október 14. - Az atomenergia – áldás vagy átok? - előadás    tovább >>
•   2015. október 8 - Egy rendhagyó nászút kerékpárral a világ körül-élménybeszámoló    tovább >>
•   2015. október 10 - VIII. Káposztavágás-vásár Szépvízen    tovább >>
•   2015. október 2-4. Egyeskő 60 teljesítménytúra    tovább >>

Még több>>  

Hírlevél
  Zöld szerda
     • Zöld szerda
  Csípős túró
     • Csípős túró
  Ajánló
     • Zöldportál - videó
     • Filmajánló
     • Könyvajánló
  Környezeti nevelés
     • Nevelés
     • Hangyasuli
  Természetvédelem
     • Védett területek
     • Biodiverzitás
  Pályázatok/Képzések
     • Engedélyeztetés
     • Képzés
     • Környezetvédelmi pályázatok
Hulladék átvevőhelyek >>
Szavazz
Te mit teszel azért, hogy óvd a környezetet?








Szavazás állása
 

 

Az utak sózásának ökológiai következményei

A havas, jeges utakat azért sózzák, mert a sós víz alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg, tehát bizonyos hőmérsékletig nulla Celsius-fok alatt is folyékony halmazállapotú marad. Tapasztalatok szerint az utakon a konyhasó -5, -6 Celsius-fokig hatásos, ennél hidegebb hőmérsékleten a gyakorlatban hatástalan.

Szerző: Zöldportál infó


 

Azonban nem is gondolnánk, hogy milyen súlyos károkat okoz az utak sózása mind a természetes, mind az épített környezetben. A sózás árt a ruházatnak, a cipőnek, a növényzetnek, a kutyák talpának és az utaknak egyaránt.
A konyhasó a gépkocsik kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokkal reagálva maró anyagokat alkot, amelyek korrodálják többek között a hidak, felüljárók fémszerkezetét, de magukat a gépkocsikat is. Az ilyen jégtelenítés eredményeként a talajba rejtett közművek is jelentősen károsodnak.

Európa legtöbb nagyvárosában már évek óta tilos sózni, helyette alternatív, környezetbarát anyagokkal kell megoldani az utak jégtelenítését:

 

A síktalanítás lehetséges környezetkímélő módszerei:

    *  mechanikus tisztítás
    *  tiszta homok
    *  sóder
    *  lebomló faforgács
    *  transheat (karbamid-ammónium-nitrát, környezetbarát folyékony jégoldó)
   * karbamid (nitrogénes műtrágya, amit bomlásgátló anyaggal kell összekeverni, mert a szabad levegőn ammóniagáz formájában hamar elpárolog, mínusz 20 fokig hatásos)
    *  vinasz nevű szeszgyári melléktermék (mínusz 10 fokig is megbízhatóan alkalmazható)
    *  só-homok keveréket

 

Az Európai Unióban sincs egységes szabályozás az utak síkosság mentesítésére. Ausztriában vagy a skandináv országokban tilos a sózás; a magyar szakemberek állítása szerint ez azért nem okoz akkora fennakadást ezekben az országokban, mert a lakosság jobban felkészül a nagy hóra.

 

 

Hozzászólok:


Név:
E-mail:
Hozzaszólás:
Ellenőrző kód:  

 
 
 
Keresés:

 

 

HIRDETÉS










 
A ZöldportálrólA csapatKapcsolatJogi nyilatkozat                                     Copyright © 2017 Zöld SzékelyFöld Egyesület és DirectWEB. Minden jog fenntartva.